Az egyik legkorábban vethető zöldségünk, főként
ízesítésre használjuk, magában ritkán fogyasztjuk, viszont a jó zöldség-és
húslevesek nélkülözhetetlen alkotója. A lombja pedig – frissen, szárítva,
fagyasztva folyamatosan, és minden ételhez használható, vagyis minden kertben
érdemes és szükséges nevelni.
A termesztés eredményességét a talaj adottságai erősen
befolyásolják, gyakori a panasz, hogy a gyökerek gyengék, a kártevők vagy a
rozsda miatt nem használhatók. Ebben az esetben érdemes másik helyen
próbálkozni, vagy a pasztinákot választani,
amennyiben a gyökeret szeretnénk használni, a zöldjéért pedig a kevésbé igényes
metélő petrezselymet ültetni.
A petrezselyem kétéves növény, magja a sárgarépához
hasonlóan igen nehezen kel, 3 hétre is szüksége lehet, mire a hajtások
megjelennek. Keléskor, és a fejlődése elején fokozottan vízigényes, ezért is
alkalmas a kora tavaszi vetése. A szakirodalom szerint lehet augusztus végén,
szeptember elején is vetni, ha télre jól megerősödik, át tudja vészelni a
hideget és korábban szedhető. Tavaszi vetés után is benn maradhatnak a tövek, a
következő évben folyamatosan adhat friss zöldfűszert akár az új vetések
megerősödéséig is, majd április táján virágot és magot hoz.
A gyökérzöldségként használt fajták közül a Korai cukor rövid tenyészidejű, már nyár elején szedhető friss fogyasztásra, a
hosszabb tenyészidejűek – Félhosszú, Hanacka – tárolásra is alkalmasak.
Laza, jól előkészített, megfelelő nedvességtartalmú talajt
kívánnak, a friss trágyázás nem alkalmas számukra, a komposztot meghálálják.
Kelés után a sárgarépához hasonlóan szükséges a ritkításra folyamatosan
figyelni, érdemes lazítani és nem túl vastagon takarni a talajt.
A petrezselyem általában kedveli a nedvességet,
csapadékosabb időszakokban jóval erősebb a lombnövekedése, mint szárazabb
körülmények között.
A lombjáért termesztett ún. metélő petrezselymekből
kétfélét is ültethetünk: a sima levelűt és a moha fodrozatút. Utóbbi nagyon
dekoratív, kissé kevésbé intenzív ízzel. Vethetjük szabad földbe, vagy akár nagyobb
cserepekbe is. Az edénybe nem kell túl sok magot szórni, és általában így is hamar
kinövik a földjüket, és elfogyasztják a tápanyagokat, ekkor „palántázhatjuk”
őket a szabadba.
A metélőpetrezselymet nevelhetjük fátyolfóliás takarással
is, így még intenzívebb a növekedése, tavasszal és ősszel pedig nagyobb védelmet
kap az időjárás viszontagságai ellen.
Írta:
Miklós Bernadett
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése