2018. március 2., péntek

A zöldborsóról I.



Ebben a zord télvégében vigasztalónk lehet – hiszen majdnem mindenki szereti: levesnek, köretnek, főzeléknek, krémnek, és persze ami a legfinomabb, frissen kifejtve eszegetni :) Mit tegyünk, hogy sikeresen teremjen a kertben?
A borsónak vannak titkai, szerencsére azért nem túl bonyolult növény. Jól hasznosítja a télen összegyűlt nedvességet, megfelelő évben öntözni sem kell. A gyökerein élő baktériumok nitrogént termelnek, ezzel a talajt gazdagítják, a következő növények nagyon meghálálják. Elég hamar (júniusra) leterem, utána másodvetésként mehet az uborka, tök vagy cukkini és a cékla.
Érdemes a fajták között válogatni, nagy a kínálat, és mindegyik másban jó.
Idő szerint vannak a korai, a középkorai és a késői fajták. A koraiak bírják a hideget, a tél végén rögtön lehet vetni, megfelelő időjárás esetén elég gyorsan fejlődnek, bár kisebb a termőképességük, a borsómoly és a bagolylepke kevésbé károsítja, és jó ízűek (ajánlatunk: LÉDA).
A középkoraiak kissé fázósabbak, március 2-3. hetében érdemes vetni őket. Vannak köztük tűrőképesebbek, ezek az ún. kifejtő borsók, amik kevésbé édesek, de nem is annyira kényesek, és frissen felhasználva, vagy lefagyasztva nagyon jók (ajánlatunk: DEBRECENI SÖTÉTZÖLD, DEBRECENIVILÁGOSZÖLD, RAJNAI TÖRPE). Kissé igényesebbek, jobb talajt, magasabb hőmérsékletet kívánnak az ún. velőborsók, de meg is hálálják a törődést: édesebbek, hosszabban frissek maradnak, szintén fagyaszthatók, befőzhetők (ajánlatunk: KELVEDON CSODÁJA).
A későbbi fajtákat áprilistól érdemes vetni május közepe-végéig, ezek nagyobb termést adnak, általában a növények is magasabbra nőnek, erősebbek, viszont a növényvédelmük már több figyelmet igényel. Lehetnek baktériumos és gombás betegségeik, és májustól a lepkék lerakott petéiből kikelő hernyók („kukacos borsó”) ellen is megelőző védekezést kell alkalmazni (ajánlatunk: ONWARD, RONDO, ZSUZSI fajták).
Még egy különlegesség az ún. cukorborsó. A piacokon rendszerint mindenhová kiírják, ezzel akarják jelezni, hogy friss és édes (ahogy minden szilva Besztercei, minden alma Jonathán….), valójában az igazi cukorborsó az, aminek a hüvelyét is fogyaszthatjuk, mivel a pergamen réteg hiányzik belőle, emészthető a szervezetünk számára. Párolva, megfőzve finom köret-különlegesség. Ő is az igényesebbek közé tartozik, érdemes azért próbálkozni vele (ajánlatunk: SWEET HORIZONT)

A következőkben írok majd a termesztés titkairól; folyt. köv.

Írta: Miklós Bernadett

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A petrezselymekről

A petrezselyem Az egyik legkorábban vethető zöldségünk, főként ízesítésre használjuk, magában ritkán fogyasztjuk, viszont a jó zölds...